Mindenki akarja, mégsem megy…

Változást követelők civilek, Nem kellenek az elmúlt 25 év szereplői, A nép hangja......

Tovább

FOCISTA POLITIKUSOK

A címmel ellentétben most nem a sportról lesz szó, ámbár az is megérne egy pár szót. Milyen is a focista politikus? Amilyen a focista, teljesítmény nélküli követelőző az embereket sorozatosan átverő, ígéretekkel másokat elámító hazug, a kasszából a teljesítményét magasan túlszárnyalóan lenyúló!

Tovább

Lúzerség nem politizálni, közöd van hozzá!

Sok ostoba divat hódít Magyarországon a rózsaszín férfiingtől a szilikonos szájfeltöltésig, de egyik sem olyan ragályos, mint a politikától való elfordulás.

Tovább


A Nemzeti Választási Bizottság

1456/2014. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Tóth István, az Elégedetlenek Pártja (székhely: 1061 Budapest, Király utca 34. fsz. 3.) elnöke (a továbbiakban: szervezõ) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következõ

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyet ért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a mindenkori hivatalban lévõ illetve a volt Köztársasági elnöknél, miniszterelnöknél, minisztereknél, államtitkároknál, helyettes-államtitkároknál, országgyûlési képviselõknél, állami intézmények vezetõinél, polgármestereknél és ezen személyek törvényben meghatározott- közvetlen hozzátartozóinál – elévülési idõn belül – 2 (két) évente kötelezõ legyen egy független testület által lefolytatott vagyonosodási vizsgálat (személyi jövedelemadó utólagos ellenõrzése), és hogy a lefolytatott vizsgálat részletei és végeredménye nyilvánosak legyenek?”

kérdést tartalmazó aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követõ 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésõbb 2014. december 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselõje minõsített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhû másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelezõ. A jogi szakvizsgával rendelkezõ személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerû másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

Indokolás

I.

A népszavazási kezdeményezés szervezõje 2014. november 26-án, személyesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyûjtõ ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezésérõl, az európai polgári kezdeményezésrõl, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.

Szervezõ az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített elõzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyûjtõ ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2108214/2014/N. számú, 2014. november 25-én kelt határozatát, melyben a Hatóság az Elégedetlenek Pártját az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelõt nyilvántartásba vette.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés formai és tartalmi vizsgálatát, majd azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítésérõl vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervezõ által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthetõ, ha az aláírásgyûjtõ ív is megfelel a jogszabályban foglalt elõírásoknak.

Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint a központi költségvetésrõl, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemrõl, illetékrõl, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvény tartalmáról nem lehet országos népszavazást tartani.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés arra irányul, hogy a kérdésben felsorolt tisztségeket betöltõ személyek és azok közeli hozzátartozói számára két évente kötelezõ legyen egy független testület által lefolytatott vagyonosodási vizsgálat, azaz a személyi jövedelemadó bevallás utólagos vizsgálata. A személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat a személyi jövedelemadóról 1995. évi CXVII. törvény tartalmazza. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervezõ által benyújtott kezdeményezésben megtartott eredményes népszavazás a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására kötelezné az Országgyûlést, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint tiltott tárgykörnek minõsül, így az országos népszavazás tárgya nem lehet.

Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja kimondja, hogy nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrõl.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a szervezõ által benyújtott kezdeményezés arra irányul, hogy a kérdésben felsorolt tisztséget viselõk vonatkozásában a személyi jövedelemadóról szóló törvény olyan módon változzon meg, hogy egy újonnan létrehozott független testület folytassa le a vagyonosodási vizsgálatokat.

Az Alkotmánybíróság a 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában értelmezte az országos népszavazással összefüggésben a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában szabályozott, az Országgyûlés szervezetalakítással kapcsolatos hatáskörét, amely tartalmilag megegyezik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában foglaltakkal. E határozatában a testület rámutatott: „Olyan következtetésre nem lehet jutni az Alkotmány szövege alapján, hogy a tilalom csupán valamely szerv belsõ szervezetének átalakítását érintõ kérdésre vonatkozik. Az Alkotmány szervezetalakítás alatt nem csupán valamely szerv belsõ szervezetének megállapítását érti, hanem a szerv létrehozását vagy átalakítását is.” (ABH 2004, 381, 384.)

Az Alkotmánybíróság a 163/2010. (IX. 15.) AB határozatában a fenti indokolását megerõsítette.

Az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában rögzítette azon álláspontját, melyet a 126/2010. (VII. 8.) AB határozatában is osztott, hogy „Az Országgyûlés döntési jogkörébe tartozó szervezetalakító kérdésekrõl az Országgyûlés számos formában és minõségében dönthet. Alkotmányozó hatalomként az Alkotmányban szereplõ állami szervtípusokat is alakíthatja, törvényhozóként az alkotmányban nem szereplõ kérdésekben szabályozhat az Alkotmány keretei között. Szerveket hozhat létre, szüntethet meg, alakíthat át, de határozati formában is hozhat egyes - pl. a saját belsõ szervezetére vonatkozó - szervezetalakító döntéseket. (ABH 2010, 634, 637.)

A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés egyértelmûen a személyi jövedelemadózás utólagos ellenõrzésére vonatkozó szabályok megváltoztatására irányul. Egy eredményes népszavazást követõen mindez az Országgyûlés számára olyan kötelezettséget is teremtene, hogy a jogalkotó a kérdésben foglalt feladat ellátására egy független testület hozzon létre vagy jelöljön ki. Tekintettel arra, hogy mindez a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az Országgyûlés szervezetalakítási hatáskörét érintené, így az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján tiltott tárgykörnek minõsül, mely országos népszavazás tárgya nem lehet.

III.

Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése elõírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán szereplõ országos népszavazási kezdeményezés nem felel meg – a fentiekben idézett – az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt, a törvényben támasztott egyértelmûség követelményének.

A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyértelmûség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögébõl is vizsgálni szükséges. Az egyértelmûség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhetõ, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelmûségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervezõ által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alábbi indokok miatt nem felel meg e törvényi követelménynek.

A Nemzeti Választási Bizottság szerint az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés egyszerre vonatkozik a jelenleg és a korábban hivatalban lévõ valamennyi, a kezdeményezésben felsorolt tisztségviselõre és vezetõre, vonatkozik továbbá azok közeli hozzátartozóira is, ezen túl a kérdés egy független testület felállításával kapcsolatos kezdeményezést is tartalmaz, és egyben a lefolytatott vagyonosodási vizsgálatok eredményének nyilvánosságra hozatalát is javasolja. A Nemzeti Választási Bizottság fentiek alapján megállapítja, hogy a népszavazási kérdés valójában számos kérdést foglal magába, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének, azonban egy kérdésben való szerepeltetésük miatt a választópolgároknak nincs lehetõségük azok között különbséget tenni és a kezdeményezésrõl részkérdésenként véleményt nyilvánítani.

A Nemzeti Választási Bizottság szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben szereplõ: „elévülési idõn belül” és a „törvényben meghatározott közvetlen hozzátartozóinál” kifejezések pontos tartalma nem határozható meg, azok jelentése pontatlan és homályos, ezért a népszavazási kérdésre nem lehet egyértelmûen válaszolni.

Az egyértelmûség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmû jogalkotási kötelezettséggel lássa el. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése világosan kimondja, hogy a kérdés akkor hitelesíthetõ, ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés az egyértelmûség követelményének amiatt sem felel meg, mert a kérdésben szereplõ a vagyonosodási vizsgálatok lefolytatását végzõ független testületre vonatkozóan a kezdeményezés semmilyen információt nem tartalmaz. A jogalkotó számára nem lenne egyértelmû az sem, hogy a személyi jövedelemadó utólagos ellenõrzésére vonatkozó feladatot egy már létezõ független szerv is elvégezheti vagy az eredményes népszavazást követõen egy új testület felállítása lenne indokolt. A jogalkotó számára a testület összetételére és hatáskörére vonatkozóan sem tartalmaz a kezdeményezés egyértelmû megfogalmazást.

Mindezekre tekintettel a kérdés és annak pontos jelentéstartalma a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem állapítható meg egyértelmûen, így az sem a választópolgárok sem a jogalkotó szemszögébõl sem felel meg az egyértelmûség törvényi követelményének.

A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, továbbá a kérdés az Alaptörvényben lévõ tiltott tárgyköröket is érint, ezért – az Nsztv. 9. § (1) bekezdése és az Nsztv. 11. §-a alapján az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését megtagadta.

IV.

A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) és e) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, 4. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) és (2) bekezdésén és a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekrõl szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2014. december 12.

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke

 

 

Szólj bele az életedbe,

ha elégedetlen vagy vele

és

változtatni akarsz!

 

 

 

 

Napjainkra a politikusi elit szinte mindentõl megfosztotta az embereket, és kiszolgáltatta õket hatalmuknak. Elvette jövedelmüket, földjüket, vagyonukat, önmaguk feletti döntésük szabadságát és a hitüket! Vegyük vissza, ami a mienk!

Nem politikusokra van szükség, hanem politizáló emberekre!

A mi programunk 25 év kudarcának megváltoztatása!

Elég volt az ország politikai ideológiák mentén történõ irányított rombolásából!

Szakértõ kormányzást akarunk!

Gazdasági elképzelésünk? Hisszük, hogy az országot jó gazdaként kell vezetni. - Nem úgy, mint eddig.

Megbocsátjuk az elõzõ kormányok politikusainak bûneit? Igen. Ha letöltötték büntetésük éveit!

Elég volt a kiszolgáltatottságból, félelembõl, harcból, jogbizonytalanságból! Nyugodtan, biztonságban akarunk élni!

 

. . . . . . . . . . . . .

 

Jó napot kívánok!

Sokan kérdezik, hogy az Elégedetlenek Pártja melyik oldalhoz tartozik. Jobb, bal, liberális vagy konzervatív politikát folytat-e?

Nagyon sok választásra jogosult honfitársunk nem tudja pontosan, hogy a különbözõ politikai oldalak mit jelentenek, mit takarnak! Politikusaink is nagyon sok idegen kifejezést használnak, amit nem mindenki ért. Például: liberális (jelentése: szabadelvû).

Az alábbi linkek segítenek a fogalmak tisztázásában.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Baloldal
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jobboldal
http://hu.wikipedia.org/wiki/Konzervativizmus
http://hu.wikipedia.org/wiki/Liberalizmus

Az Elégedetlenek Pártja törekszik a minél könnyebb érthetõség figyelembevételével gondolatait megosztani.

Napjainkban, a XXI. században nem is olyan egyszerû egy bizonyos ideológia alapján meghatározni önmagukat a pártoknak. (Példa: baloldali jellemzõ az államosítás és most ugye a Fidesz - mint jobboldali párt - államosít)

Az Elégedetlenek Pártja egy békés Magyarországot szeretne, ahol az ideológiai ellentétek miatti mély szakadékot igyekszünk betemetni. Erre törekszünk, hiszen látható, hogy nem vezetett eredményre ez a pártpolitika.

Az Elégedetlenek Pártja egy olyan Magyarországot szeretne, ahol tiszteletben tartják a szabadság- és emberi jogokat!

Az Elégedetlenek Pártja egy olyan Magyarországot szeretne, ahol tiszteletben tartják a másik értékrendjét, ahol fontos a szolidaritás.

Az Elégedetlenek Pártja egy olyan Magyarországot szeretne, ahol szakértõ politikusok vannak, akik a munkájukat ésszerûen, a nyilvánosság elõtt, a közjó érdekében végzik. Ahol a politikusok vannak értünk, nem pedig fordítva.

Az Elégedetlenek Pártja egy olyan Magyarországot szeretne, ahol a „politikus” szóról az embereknek nem a korrupció, a hatalomvágy és a hazugság jut eszébe.

Az Elégedetlenek Pártja egy békés, normális, sikeres és boldog Magyarországot szeretne!

Amennyiben ezek a gondolatok szimpatikusak, és már elege van a jelenlegi pártokból és tevékenységükbõl - mely megosztotta az országot -, akkor csatlakozzon hozzánk.

Várjuk mindazok jelentkezését is, akik tudásukkal, munkájukkal segíteni tudják a párt tevékenységét.

Minden jót kívánok!

Tegyünk a boldogabb jövõnkért!

Tóth István
Elégedetlenek Pártja
Elnök