FOCISTA POLITIKUSOK

A címmel ellentétben most nem a sportról lesz szó, ámbár az is megérne egy pár szót. Milyen is a focista politikus? Amilyen a focista, teljesítmény nélküli követelőző az embereket sorozatosan átverő, ígéretekkel másokat elámító hazug, a kasszából a teljesítményét magasan túlszárnyalóan lenyúló!

A címmel ellentétben most nem a sportról lesz szó, ámbár az is megérne egy pár szót. Milyen is a focista politikus? Amilyen a focista, teljesítmény nélküli követelőző az embereket sorozatosan átverő, ígéretekkel másokat elámító hazug, a kasszából a teljesítményét magasan túlszárnyalóan lenyúló! Az a legnagyobb baj, hogy igazi teljesítményre nem képesek, és ennek mi sportszeretők illetve választó polgárok vagyunk az okozói. Mit kellene tenni? Mindenkit, aki nem teljesít, az elvárható szinten EL KELL ZAVARNI a sportpályákról a közéletből. Annak is mi vagyunk az okai, amiért ilyenek, hisz nem lett felállítva követelmény rendszer. Nem az lett beállítva a csapatba, aki tehetséges volt, hanem az, akinek a szülei így vagy úgy támogatni tudták a csapatot. Nem az kapott állást a közéletbe, aki tehetséges volt, hanem az akiért odaszólt az illetékes, cserébe teljes lojalitást elvárva. Ez meglátszik a focipályán, és meglátszik a Parlamentbe a gondolkodás nélküli gombnyomogató bábokon. Tessék már valami teljesítményt lerakni az asztalra, hogy legyen már mit levenni onnan, ne csak a másét lopják szemtelenül.

Írtam a focista politikusokról, nem Orbán Viktorról, igaz ő is megmaradt valahol belül mélyen a mezőn focizó álmodozó parasztfiúcskának. Álmodozott, miközben nem igazán tehetségesen kergette a labdát, hogy egyszer igazi nagy pályán stadionba lépjen a fűre. IGEN! IGEN! IGEN! Ezért érdemes miniszterelnökké válni, hogy merjünk nagyot álmodni, és ím, teljesül: a kertünk végiben felépíti a nemzet nekünk a megálmodott stadiont. 
Vissza a „focista” politikusokhoz. Azt hiszem ott is talán valami önértékelési zavar lehet. A rendszerváltás óta a teljesítményük folyamatosan gyenge, és ezzel az ország helyzetét állapotát folyamatosan gyengítik. Az igényeik, meg fent az egekbe, hasonlóan a focistákhoz, 8:1-re kikapni, ugyan, kikaphattunk volna 10:1-re is, 4millió szegény, ugyan, lehetne akár 6millió is! A szegények számának növekedésének a mohóságuk, gátlástalanságuk szab határt, vagy nem.

Nekünk választóknak kell már végre kimondani EDDIG ÉS NE TOVÁBB! 
Ne kapjanak luxuslakást, míg más hajléktalan, főleg ne 100 ezreket lakhatási támogatásként,
ne legyen milliós jövedelmük, míg más 47 ezerért éhen halhat, megfagyhat,
ne kapjon kiemelt egészségügyi ellátást, míg más éveket várhat őt megillető ellátásra,
ne kapjon mentelmi jogot, míg másokat a TEK üldöz, ha hullott gallyakat összeszedi,
ne legyen joga hülyének lenni, rossz törvényeket hozni,
ne legyen joga a rosszról azt mondani, hogy jó,
ne legyen joga hazudni, lopni, csalni az Áfa -val, törvényt törvénnyel kijátszani,
ne legyen joga a szennyes dolgait titkosítani, más elől eltitkolni, felelősség alól mentesülni!

Forrás: T. Attila írása