Tüntetés: korkedvezményes nyugdíjukért jönnek a bányászok

Utcára vonulnak az elkeseredett bányászok, ezrével jönnek vidékről is Pestre. Egyelőre békésen, de sokan és nagyon hangosan követelik majd vissza jogaikat, amelyektől két évvel ezelőtt megfosztották őket. A korhatár előtti szakmai nyugdíjat és rokkantnyugdíjasaik egy csoportjának újbóli ellátását akarják.

A szénkülfejtéses nyugdíjhoz mindössze 14 millió forint kellene erre az évre, ezzel csaknem ezer családot menthetne meg a kormány, mégsem teszi. A bányászszakszervezet a szakminiszterrel a napokban, levélben közölte: január 29-én délután 5 órától az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémia utcai épülete előtt hangosan emlékeztetik az ígéretére őt és minden felelős döntéshozót.

Sokan egyenesen a külszíni bányából, elképesztően nehéz fizikai munkájuk végeztével érkeznek majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé január 29-én délután, hogy követeljék: adják vissza a döntéshozók a szénkülfejtésben dolgozók két évvel ezelőtt megvont korhatár előtti öregségi nyugdíját, a korhatár előtti ellátást s a megszüntetett bányász-társadalombiztosítási kedvezményeket.

Kilencszázötven, nehéz helyzetbe került volt bányászcsalád megélhetését biztosíthatná a minisztérium idén összesen 14 millió forintból azzal, ha visszaadná a két évvel ezelőtt megvont szakmai nyugdíjat, mégsem teszi – írja közleményében a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ).

Tavaly is ugyanitt, ugyanekkor, ugyanezért a célért tüntettek a bányászok, de az ígéretek ellenére azóta sem teljesítették a követeléseiket. Elég volt a hitegetésből – szögezi le Rabi Ferenc, a szakszervezet elnöke.

Még a laikusok számára is egyértelmű, hogy a bányászok élete elképzelhetetlenül nehéz, a kormánynál mégsem hallják meg a segélykiáltásukat – mondja a BDSZ vezetője. Hivatalosan is alátámasztott tény: a „bányagödörben” rendkívüli munkakörülmények között dolgozni nem egyszerűen bátor, embert próbáló feladat, de egészségkárosító következményei, hosszabb távú hatásai vannak. A visontai bányában végzett felmérés is kimutatta, hogy az átlagosnál rosszabbak az életkilátásai azoknak az idősebb bányászoknak, akik hosszú ideje dolgoznak a mélységben. Magas a vérnyomásuk, és a karcinogén hatás miatt a rákos megbetegedés is gyakoribb a körükben.

Kinek járna korai nyugdíjazás, ha nem nekik? – teszi fel a kérdést Rabi. A szakszervezet úgy döntött: nem hagyja a bányában meghalni az embereket, addig kér, követel egyre hangosabban és erősebben, amíg vissza nem kapják a jogaikat.

A bányászok folyamatos munkarendben dolgoznak, adott esetben vasárnap vagy éppen ünnepeken, részben ezzel a folyamatos készültséggel is magyarázható, hogy a 4–7. napon lényegesen több baleset éri őket, mint egyébként. Nem véletlen, hogy a 150/1991-es kormányrendelet alapján 30 év szolgálati idő után elmehettek nyugdíjba a szénkülfejtéses bányatérségben, a meghatározott munkakörökben, folyamatos munkarendben dolgozók. Egészségüket ugyanis károsítja a 300 méteres nyílt mélységben, extrém körülmények között végzett munka.

Megszüntették a bányászok kedvező nyugdíjátlag-számítását is, amelynek az a lényege, hogy akik legalább 15 évet dolgoztak a föld alatt, de a nyugdíjuk nem érte el az átlagos bányásznyugdíjat, megkapták az átlagot. Ráadásul a bányászokat a III. csoportos rokkantsági nyugdíjasok járandóságának megvonása is sújtja. Ugyancsak két évvel ezelőtt elveszítették havi átlagosan 120-130 ezer forintos juttatásukat azok a bányászok, akiket munkára alkalmasnak minősített az orvosi bizottság. Olyan emberekről van szó, akik Pécs környékén, valamint Észak-Magyarországon nem jutnak munkához és nem képesek folyamatos, nehéz fizikai munka végzésére. A január 29-i tüntetésen ők is ott lesznek – szögezi le az elnök.

Forrás: 168 Óra Online