Elégedetlenek Pártja ALAPSZABÁLYA

Az Elégedetlenek Pártja a Magyar Köztársaság Alkotmánya, illetve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Ptv.) működéséről és gazdálkodásáról, és a hatályos jogszabályok megtartásával fejti ki tevékenységét.

I. Alapítói nyilatkozat

Mi az Elégedetlenek Pártja alapítói az alábbi célokat határoztuk meg:

  • szándékunkban áll a közhatalom gyakorlásában való alkotmányos részvétel, többek között azért, hogy biztosítani tudjuk a gazdasági jólétet, a szociális igazságosságot, továbbá
  • modern demokráciát kívánunk jogállammal, parlamentarizmussal, szabadságjogok érvényesülésével, valamint
  • meg kívánjuk védeni az egyének és közösségek polgári és politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogait.

Célunk, egy olyan társadalom megteremtése, amely a szabadság, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapszik.

Valljuk, hogy a politikai szabadság a szabad identitásválasztásban, a szabad gyülekezés, egyesülés, szólás- és véleménynyilvánítás jogában, a szabad vallásgyakorlásban, a szabad választáson és versengő többpártrendszeren alapuló parlamentarizmusban nyilvánul meg.

Fontosnak tartjuk a társadalmi béke megszilárdítását, az igazságosság kiterjesztését és a szolidaritás elmélyítését.

A társadalmi párbeszéd részeként szükségesnek tartjuk a demokratikus érdekegyeztetési mechanizmus működtetését. Célunk, hogy minden polgár számára egyenlő esélyeket teremtsünk.

I/A. A Párt tevékenysége

Az Elégedetleneke Pártja tevékenységét az alkotmányos jogrend keretei között végzi, közreműködik a nép akarat kialakításában és kinyilvánításában. Tevékenységével képviseli a magyarság érdekeit, ápolja és gyarapítja a magyarság kultúráját és hagyományait.

A Párt tagjai tevékenységüket a társadalom erkölcsi követelményei szerint, a jogszabályok betartásával végzik.

A Párt tevékenységét és politikáját a tagság határozza meg. A Párt tagja önkéntesen vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket és az alapszabály keretei között szabadon választja meg a pártban kifejtett tevékenységének formáját. A tagok jogai és kötelességei mindenkire nézve azonos módon érvényesülnek. A tagok kötelesek szervezetten együttműködni a párt céljainak és feladatainak megvalósításában. Véleményüket szabadon fejthetik ki, értékelhetik a párt bármely tagjának, testületének tevékenységét. A tagok egymás iránt szolidárisak. A párt a maga eszközeivel védi a politikai, közéleti tevékenységük miatt alaptalanul megvádolt vagy hátrányt szenvedő tagjait.

Az Elégedetlenek Pártja világnézetétől, vallási meggyőződésétől, származásától, nemzetiségi és szexuális hovatartozásától, foglalkozásától, családi állapotától függetlenül nyitva áll mindenki előtt, aki elfogadja a Párt céljait, értékeit és alapszabályát.

A Párt az ország és a nemzet érdekében hajlandó együttműködni célja elérésének érdekében más politikai szervezettel és civil mozgalommal.

II. A Párt adatai

1./ A Párt neve: Elégedetlenek Pártja

2./ A Párt rövidített neve: EP

3./ A Párt székhelye: 1061 Budapest, Király utca 34. fsz. 3.

4./ A Párt működési területe: országos.

III. Párt tagsága

1./ A pártba felvételét kérheti az a 16. életévét betöltött magyar állampolgár, aki nem áll közügyektől való eltiltás vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság hatálya alatt, nem tagja más Magyarországon bejegyzett pártnak, felvételi kérelmében a párt Alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

2./ A felvételi kérelmet – írásban, vagy az Elégedetlenek Pártja tagnyilvántartási rendszerében rögzítve elektronikus úton – az elnökségéhez kell benyújtani. A tag felvételéről 30 napon belül az elnökség hoz határozatot. A határozatot a felvételt kérő személynek írásban vagy elektronikus úton nyolc napon belül meg kell küldeni. A határozattal szemben a felvételét kérő személy a döntés kézbesítésétől számított 30 napon belül írásbeli jogorvoslati kérelemmel a Kongresszushoz fordulhat, amelyet az Elnökséghez kell benyújtani.

3./ A párt tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

4./ A tagok jogai:
a) tanácskozási, indítványozási és szavazati joggal részt vehetnek a párt Kongresszusán;
b) bármely tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
c) jogosultak részt venni a párt rendezvényein;
d) igénybe vehetik a párt által nyújtott szolgáltatásokat;
e) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak;
f) önszerveződő pártközösségeket hozhatnak létre.
g) a tag tisztségviselőnek csak 18 éves kora után választható.

5./ A tagok kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály rendelkezéseit, illetőleg a párt testületi szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni a párt tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni a párt célkitűzéseinek megvalósítását;
c) kötelesek tagdíjat fizetni.

6./ A tagsági viszony megszűnik a tag:
a) kilépésével;
b) kizárásával;
c) más pártba való belépésével;
d) halálával.

7./ A kilépési szándékot – írásban, vagy az Elégedetlenek Pártja tagnyilvántartási rendszerében rögzítve elektronikus úton – a Pártigazgatónál kell bejelenteni.

8./ Az Elnökség kizárhatja a tagot a párt soraiból az alábbi esetekben:
a) a tag tevékenysége az Alapszabályba ütközik;
b) a tag felszólítás ellenére tagdíjfizetési kötelezettségének 90 napja nem tesz eleget, és a felszólításban figyelmeztetve lett a jogkövetkezményekre valamint a megjelölt legalább 90 napos fizetési határidő eredménytelenül telt el;
c) a tag tevékenysége ellentétes a párt céljaival, vagy egyébként veszélyezteti a párt céljainak megvalósulását, illetve sérti annak jó hírét.

Az eljárás során az érintett személynek lehetőséget kell adni, hogy személyes meghallgatáson érdemi védekezést terjesszen elő. A kizárás tárgyában hozott döntését a kizárt személynek írásban meg kell küldeni, aki azzal szemben a döntés kézbesítésétől számított 30 napon belül írásbeli jogorvoslati kérelemmel az Etikai Bizottsághoz fordulhat. A tagsági viszony a jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő nappal, illetve az Etikai Bizottság döntésével szűnik meg. A párt tisztségviselőivel, az Elnökség tagjaival, valamint a párt országgyűlési és európai parlamenti képviselőivel szemben az eljárást az Etikai Bizottság folytathatja le, a döntésre az Elnökség, a jogorvoslati kérelem elbírálására a Kongresszus jogosult.

IV. PÁRTOLÓ TAG

1./ Pártoló tagként regisztráltathatja magát az a természetes személy, aki elfogadja a párt célkitűzéseit és vállalja, hogy tevékenységével, valamint anyagilag támogatja a pártot. A pártoló tag felvételéről az Elnökség határoz. A pártoló tagok önkéntes hozzájárulást fizetnek.

2./ A pártoló tagok a párt rendezvényein részt vehetnek. A pártoló tagok a Kongresszuson tanácskozási joggal vehetnek részt, javaslattételi jogot gyakorolhatnak, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.

3./ A tagsági jogviszony megszűnik a tag:,
a) kilépésével,
b) kizárásával,
c) halálával.

V. A PÁRT SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1./ A párt testületi szervei:
a) Kongresszus;
b) Elnökség;
c) Etikai Bizottság;
d) Pénzügyi Ellenőrző Bizottság.

2./ A párt tisztségviselői:
a) elnök;
b) alelnökök;
c) az Etikai Bizottság elnöke;
d) pártigazgató;
e) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke.

A Kongresszus

3./ A Kongresszus a tagok összessége, a párt legfelsőbb szerve. A Kongresszus legalább évente egyszer ülést tart. A Kongresszust az Elnökség hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőzően legalább 15 nappal írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni kell a tagokat. Két hónapon belüli időpontra kötelező összehívni a Kongresszust, ha a tagok 1/10-e írásban, a tervezett napirend megjelölésével kéri. Rendkívüli kongresszust a tagok 1/10-e az ok és a cél megjelölésével kérheti. Rendkívüli kongresszust akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli. A kongresszus a szavazati joggal rendelkező tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes.

4./ A Kongresszusról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Kongresszus által megválasztott jegyzőkönyvvezető vezet, az elnök és a Kongresszus által megválasztott két tag hitelesít.

5./ A Kongresszus határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdésről újra kell szavazni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Titkos szavazást rendelhet el a Kongresszus az elnök előterjesztésére, vagy a jelenlévő tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

6./ A Kongresszus kizárólagos hatásköre:
a) meghatározza a párt politikájának főbb irányait;
b) az Elnökség előterjesztése alapján elfogadja és módosítja a párt Alapszabályát;
c) elfogadja és módosítja a párt Etikai és fegyelmi szabályzatát;
d) elbírálja az Elnökség kizárással kapcsolatos határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet;
e) elfogadja az elnökség éves beszámolóját, az éves költségvetést, illetve az előző évről szóló számviteli beszámolót.

Az Elnökség

7./ A párt vezetésével kapcsolatos feladatokat az Elnökség látja el. Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg.

8./ Az Elnökség tagjai: pártelnök, az ügyvezető alelnök, és az alelnök.

9./ Az Elnökség üléseit az elnök a meghívónak az Elnökség tagjai számára írásban vagy elektronikus úton történő megküldésével hívja össze. A meghívót az elnökségi ülés megtartása előtt legalább nyolc nappal kézbesíteni kell. A meghívóban az ülés helyét, időpontját és napirendjét fel kell tüntetni. Öt napon belüli időpontra össze kell hívni az elnökségi ülést az elnökségi tagok egyharmadának kérésére. Az elnökségi ülés határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Az Elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Az Elnökség személyi kérdésekben titkos szavazással dönt.

10./ Az Elnökség feladatai:
a) ellátja a párt vezetésével kapcsolatos feladatokat;
b) dönt a párt egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltjeiről;
c) dönt a párt európai parlamenti képviselőjelöltjeiről és miniszterelnök-jelöltjéről;
d) dönt a párt polgármester-jelöltjeiről, egyetértési jogot gyakorol az önkormányzati képviselőjelöltek vonatkozásában;
e) elfogadja a párt éves költségvetését;
f) beszámol a két Kongresszus közötti időszakban végzett tevékenységéről a Kongresszusnak.
g) kinevezi a pártigazgatót.
h) határoz a pártoló tagok felvételéről.

Az Elnökség megbízatása két évre szól, tagjai újraválaszthatóak.

11./ Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Kongresszus kizárólagos hatáskörébe.

Az elnök

12./ Az elnök feladatai:
a) a párt képviselete;
b) az elnökségi ülések összehívása és levezetése;
c) a párt működésének irányítása;
d) a pártigazgató felett a kinevezés kivételével a munkáltatói jogok gyakorlása;
e) utalványozási jog önálló gyakorlása, valamint meghatalmazás az utalványozási jog gyakorlására.

13./ Az elnök az alelnökök egyikét – az elnök általános helyettesítése céljából – ügyvezető alelnökké nevezi ki.

Az Elnök megbízatása két évre szól. Az Elnök újraválasztható.

A párt alelnöke

14./ Az Elnök munkájának segítése, illetve akadályoztatása esetén helyettesítése érdekében a Kongresszus a párt tagjai közül kettő alelnököt választ. Az alelnök feladata illetve hatáskörei a helyettesítés körében megegyeznek az Elnök feladatával illetve hatásköreivel.

15./ Az alelnök megbízatása megszűnik:
a) az Elnök megbízatásának megszűnésével;
b) lemondással;
c) a Kongresszus által az elnökségből való visszahívással;
d) a tagsági joga megszűnésével.

A párt alelnökének megbízatása két évre szól. Az alelnökök újraválaszthatók.

A párt ügyvezető alelnöke

16./ Az ügyvezető alelnököt a pártelnök a párt tagjai által megválasztott két alelnök közül nevezi ki. Hatásköre a párt elnökének akadályoztatása esetén megegyezik a pártelnök hatáskörével.

17./ Az ügyvezető alelnök megbízatása megszűnik:
a) az Elnök megbízatásának megszűnésével
b) lemondással
c) Kongresszus által az elnökségből való visszahívással
d) a tagsági joga megszűnésével

Az Etikai Bizottság

18./ Az Etikai Bizottság a párt etikai, fegyelmi, valamint jövedelem- és vagyonnyilatkozati ügyekben eljáró testülete, amely a Kongresszus által megválasztott négy tagból áll. Tagjai: a bizottság elnöke és három bizottsági tag. A Bizottság Elnökét a tagjai közül titkos szavazással választja meg. A bizottság működésének és eljárásának részletes szabályait az Etikai és fegyelmi szabályzat tartalmazza. Az Etikai Bizottság tagjainak megbízatása két évre szól, a tagok és az elnök újraválaszthatók.

Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

19./ A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a párt gazdálkodását, vagyonkezelését és pénzügyeit ellenőrző testület, amely a Kongresszus által megválasztott három tagból áll. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság az elnökét a tagjai közül titkos szavazással választja meg.

20./ A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak megbízatása két évre szól. A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai újraválaszthatók. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagja megbízatása időtartama alatt más tisztséget nem tölthet be.

21./ A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság feladata és hatásköre:
a) ellenőrzi az Elnökség gazdálkodási tevékenységét, amelynek keretében a párt gazdálkodásával kapcsolatos iratokba betekinthet, illetve az Elnökségtől vagy a párt tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet;
b) a párt gazdálkodásával kapcsolatos észrevételeiről folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget;
c) amennyiben a párt gazdálkodásával kapcsolatban szabálytalanságot észlel, haladéktalanul értesíti az Elnökséget, és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére;
d) amennyiben az Elnökség a javasolt intézkedéseket nem hajtja végre, kezdeményezi a Kongresszus összehívását;
e) véleményezi az éves költségvetés tervezetét és az éves költségvetési beszámolót;
f) tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak.

22./ A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
a) a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megbízatása időtartamának lejártával;
b) lemondással;
c) a tagsági joga megszűnésével;
d) a Kongresszus általi visszahívással;
e) amennyiben a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak száma három fő alá csökken.

A pártigazgató

23./ A Pártigazgatót az Elnökség nevezi ki. A pártigazgató az elnök irányításával összehangolja a párt alkalmazottainak tevékenységét, munkáltatói jogot gyakorol a párt alkalmazottai felett, továbbá vezeti a tagnyilvántartást.

24./ A Pártigazgató megbízatása megszűnik:
a) az Elnökség általi kinevezés visszavonásával;
b) lemondással;
c) a tagsági joga megszűnésével.

A Pártigazgató megbízatása két évre szól, az Elnökség a két év lejárta után ismételten kinevezheti.

VI. A párt tisztségviselőinek visszahívásának okai

1./ A megválasztott tisztségviselő visszahívását a megválasztásra jogosult testület tagjainak legalább fele kezdeményezheti írásban, indoklással ellátva. Az indoklásból a visszahívás okának világosan ki kell tűnnie. A tisztségviselő visszahívható a Kongresszus tagjainak több mint kétharmados szavazatával.

2./ Visszahívás az alábbi etikai és fegyelmi vétségek elkövetése miatt alkalmazható:

2/1. Etikai vétség:
a) olyan közéleti vagy magánéleti cselekményt követ el, amellyel a párt hitelét rontja,
b) aki a párt erkölcsi normáit és elveit sértő magatartást tanúsít, illetve megszegi a párt Alapszabályában meghatározott célokat, törekvéseket és elveket.

2/2. Fegyelmi vétséget követ el, aki:
a) bűncselekményt követ el, vagy más olyan magatartást tanúsít, amely a párt megítélését negatívan befolyásolhatja,
b) a párt belsőnormáit, közösségi szabályait tudatosan megsérti, különösen, ha vezetői tisztségével visszaél
c) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, személyes érvényesülése érdekében tisztességtelen eszközöket használ, más párttagot emberi méltóságában megsért, jó hírnevét romboló kijelentést tesz,
d) a párt belső vitáit, más párttagok bírálatát nyilvános fórumokon folytatja,
e) választások alatt a választási taktikai döntéseivel ellentétesen cselekszik,
f) az együttesen meghozott testületi döntéstől egyeztetés nélkül önkényesen eltér,
g) szándékosan vagy figyelmeztetés ellenére gondatlanul megsérti az Alapszabályt, illetve a Kongresszus által elfogadott további szabályzatok rendelkezéseit.

VII. A párt gazdálkodása

A Párt gazdálkodása az 1989.évi XXXIII. törvényben foglaltak alapján történik.

1./ A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által az 1989.évi XXXIII. törvény 5. §-a alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, a pártnak az 1989.évi XXXIII. törvény 6. §-ban meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

2./ A párt részére – a VII/1. pontban foglalt kivételektől eltekintve - költségvetési szerv, továbbá állami vállalat, állami részvétellel működő gazdasági társaság, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítvány vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

3./ A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni az Országgyűlés által létrehozott alapítvány számlájára.

4./ Amennyiben a fenti VII/1. és VII/2. pontban foglalt szabályt megsértve a Párt vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – 15 napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára fogják behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

5./ Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a VII/2 és VII/3 pontban foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg.

6./A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdálkodó tevékenységeket folytathatja:
a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet;
b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti.
A pártnak az a) pontban említett gazdálkodó tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.
c) A párt vállalatot hozhat létre [Ptk. 70. § (1) bekezdés], továbbá egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet.
d) A párt a pénzeszközeit - részvényvásárlás kivételével - értékpapírba fektetheti.
e) Ha a párt az a)-d) pontban foglalt szabályokat megsérti úgy vele szemben az 1989.évi XXXIII. törvény 4. § (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.

7./ Ha a párt más párttal való egyesülés vagy két vagy több pártra való szétválás miatt szűnik meg, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt határozza meg.

8./Ha a párt feloszlással, bíróság által való feloszlatással vagy megszűnésének megállapításával szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, az említett alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.

9./ A párt köteles minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásáról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlapon - 1989.évi XXXIII. törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint - közzétenni.
a) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat, illetve a százezer forintnak megfelelő értéket meghaladó külföldről származó hozzájárulásokat - a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével - külön kell feltüntetni.
b) A párt gazdálkodására egyebekben az egyesületek gazdálkodására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

VIII. A párt megszűnése

1./ A párt megszűnhet:

a) más párttal való egyesüléssel,

b) két vagy több pártra való szétválással, c) feloszlással,

d) a bíróság által való feloszlatással vagy e) megszűnésének megállapításával.

IX. Záró rendelkezések

1./ A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik.

2./ A testületi ülésekre szólók meghívók e-mail útján történő megküldése a meghívó írásban történt megküldésének tekintendő.

3./ A párt a Ptv. rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

4./ Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

 

Budapest, 2013. november 3.