Az Elégedetlenek Pártjának program tervezete

E.P.

 

ELÉGEDETLENEK PÁRTJA

 

P R O G R A M

 

 

2014. Országgyűlési választások

 

Az ELÉGEDETLENEK PÁRTJA továbbiakban EP 2013-ban alakult jó szándékkal az Ország sorsán jobbító akarattal. Már a célkitűzés végrehajtása is komoly nehézségekbe ütközött, tekintettel arra, hogy a regnáló hatalom a hatalmával szemben fellépő erők minden megnyilvánulását retorzióval fenyegeti. Az emberek ettől a félelemtől vezérelve nem, vagy csak nehezen nyilvánítják ki véleményüket. A munkahelyük elvesztése, egzisztenciájuk bizonytalansága nem engedi elmondani őszintén a véleményüket. Az EP nem tartja elfogadhatónak az emberek ily módon való megfélemlítését. Egy jól működő demokráciában - ahol valóban működik a szólásszabadság - az emberek őszintén, nyíltan, félelemtől mentesen elmondhatják véleményüket. Az EP megalakításánál motivációs erőként hatott, hogy a kormány hibás gazdaságpolitikájának következtében az ország több mint 40%-a a szegénységbe taszíttatott, és hazánkban 1,5 millió embernek a megélhetése napi küzdelmet jelent. Szégyen, hogy a XXI. században van egy ország Európa közepén, ahol nincs háború és békeidőben gyerekek tízezrei éheznek! Békeidőben a kormány szerinti jól teljesítő országban az emberek 100 méteres sorokban állnak, hogy egy tál meleg ételhez juthassanak. Nem ezt akartuk!

A pártalakítás melletti szempont volt a kormányváltó erők komédiája is - miközben a kormányváltó erők csatároztak és a különböző pozíciókért ment a harc. A hatalom állt a középpontban, és akikért kellett volna menni a küzdelemnek, azokról szó sem esett. Nem a szegénység, a csökkenő életszínvonal, a munkahelyek hiánya, a közemberek bérének alacsony színvonala, a hajléktalanság, a megkeseredett, reménytelen emberekről szólt a harc, hanem hogy ki milyen székből tudjon lenézni az emberekre. Nem ezt akartuk! Nem ezt akarjuk!

Az EP olyan országot szeretne, amely élhető, ahol az emberek megtalálják a számításukat, boldogságukat! Ahol szabadon élhetnek, és nem szól bele az állam a hétköznapi életükbe! Ahol nem csak jogszolgáltatás van, hanem igazság is! Ahol a hivatalnokok az emberekért vannak és nem fordítva! Ahol az országot vezetők, irányítók az ország és a benne lakók gyarapodásáért dolgoznak, és nem minél nagyobb egyéni haszon bezsebeléséért! Ahol az államfő és a kormányfő az ország egyesítésén és nem a szétszakításán dolgozik!

 Ezért alakult az ELÉGEDETLENEK PÁRTJA.

A következőkben a gyakorlati célokról és azok magvalósításáról lesz szó.

 

1.,   Elszámoltatás

Az elszámoltatást tartja az EP az egyik legfontosabb területnek. A rendszerváltozás óta súlyos teherként nehezedik a társadalomra ennek a hiánya. Nem kerültek kivizsgálásra sem a rendszerváltozás előtti, sem az azt követő társadalmat irritáló esetek. Felelősök felkutatása, megnevezése, erkölcsi, anyagi, büntetőjogi felelősségre vonása nem történt meg. Az elszámoltatás és a felelősségre vonás elmaradása azt a hitet erősíti meg a hatalmon lévőkben, hogy bármit megtehetnek az ország és az emberek kárára, mert ez büntetlenül marad. Az elszámoltathatósághoz tartozik, hogy a képviselők és egyéb személyek számára járó mentelmi jogot korlátoznánk, szigorúan csak a munkájukkal kapcsolatos, illetve politikai tevékenységükkel összefüggő esetekben illetné meg személyüket a mentelmi jog. A mentelmi jog elmélete és gyakorlata ugyanakkor a mai napig vitatott, a jogalkotás és a jogalkalmazás egyaránt küzd fogalmi és elhatárolási problémákkal.

Az elszámoltatás problémaköréhez tartoznak a különböző ügyek megismerhetőségét kizáró titkosítások is. Közvetett, illetve közvetlen módon az ország biztonságát veszélyeztető titkosítások kivételével a titkosításokat felül kell vizsgálni, és gondoskodni kell a megismerhetőségükről. Az esetek nagy többségénél a megismerés a felelős személyek, az állami szinten történő korrupció, különböző összefonódások megismerésének eltitkolása a cél. A mai napig megismerhetetlen a III/III-as dossziék, versenykiírások, rendszerváltozás dokumentumai, pályázatok elbírálásának szabályai, stb.

 

2.,   Jogbiztonság

Az 2010-es kormányváltást követően megrendült a bizalom a jogbiztonságban. Köszönhető ez nem utolsó sorban az új Alaptörvény megalkotásának, elfogadásának, bevezetése körülményeinek is. A Fidesz 2/3-os felhatalmazását hangoztatva alkotta, hirdette ki az új alaptörvényt, miközben a kihirdetéskor már régen nem volt meg a 2/3-os támogatottsága, az összlakosságot nézve sohasem volt, azonban nem írt ki népszavazást a törvény elfogadása érdekében. A népszavazással történő elismerés tette volna legálissá a törvényt, ami elvárható egy tisztességes eljárás alkalmával, egy ilyen nagyfontosságú minden magyar állampolgár életét nagyban befolyásoló törvény esetében. Az állampolgárok jogállamba vetett hitét tovább csökkentette a visszamenőleges hatályú törvénykezés, mely teljesen szokatlan a fejlett demokráciákban. A parlamenti demokrácia kultúráját törvénygyárrá silányították a törvénytervezetek tisztességes megvitatása helyett az utolsó pillanatokban benyújtott indítványokkal. Kormányváltás óta erősen megkérdőjelezhető a hatalmi ágak függetlensége, csorbult a bíróságok, ügyészség tekintélye.

Az új, remélhetően kormányváltó parlamentnek vissza kell adnia az állampolgárok jogállamiságba vetett hitét. Ennek érdekében a jogrendszert vissza kell állítani a 2010-es kormányváltást megelőző állapotába. Meg kell szüntetni az azóta létrehozott intézményeket, tisztségeket. Ismételten hatályba kell léptetni a 2010. előtti Alkotmányt, jogintézményeket, jogi eljárási szabályozást. Jogbiztonság kérdéséhez tartozik a külhoni Magyarok idén sorra kerülő választási lehetősége.

Kedves külhoni Magyarok gondoljanak ránk, szintén magyar állampolgárokra, akiktől elvették a munkájukat, megélhetésüket, az oktatáshoz és a nyugdíjhoz fűződő alkotmányos jogunkat, akiknek gyerekei és unokái kényszerből szóródtak szét a világban. Ezt a bűnt ugyanez a FIDESZ követte el.

Ezért kérjük a külföldön elő Magyar állampolgárokat, hogy ha nem rendelkeznek az anyaország életének a pontos és hiteles ismeretével, ha nem tartózkodnak rendszeresen Magyarországon, akkor ne gyakorolják a választási jogukat.

 

3.,   Munkahelyteremtés

Az EP kiemelt fontosságúnak tartja a munkanélküliség kezelését, a munkanélküliek be, illetve visszavezetését a dolgozók táborában. A munkahelyteremtés szoros összefüggésben van a gazdaság versenyképessége, tőkevonzó képessége, a piaci szabályzók stabilitása, a munkaerő szakmai fejlettsége között. Ezért a munkahelyteremtést nem kiragadott elemként kell tekintenünk. Az ország legnagyobb problémájának a munkanélküliség látszik, ami ugyan tény, de a gazdaság komplex vizsgálata nélkül nem megoldható. Gazdasági szabályzók átalakításánál arra kell törekedni, hogy a vállalkozásoknak érdemes legyen stabil gazdasági környezetben üzletileg nyereséges vállalkozásokat indítani. Sajnos a jelenlegi kormányzás bemutatja a teljesen komolytalan, kiszámíthatatlan gazdasági környezetteremtést. Beindítatnak egy vállalkozást, majd pár hónap múlva alapvetően változtatnak a feltételeken (trafik, szerencsejáték, stb.), mely intézkedések negatívan hatnak a munkahelyek számára is.

A közmunkát, mint munkanélküliséget kezelő eszközt nem lehet megszüntetni, de nevén kell nevezni ezt a foglalkoztatás típust. Jelen állapotában a szociális segélyt váltja ki, bevezetve a gazdasági rabszolgatartás elemeit. 8 óra munkáért 8 órás bért kell fizetni, de természetesen ezért elvárható a 8 óra teljesítmény! Mindenki tudja, hogy 47.000 forintból nem lehet megélni, de aki dolgozik napi 8 órában, annak elvárása, hogy keresetéből meg is tudjon élni. Ezért a közmunkát valódi munkának kell minősíteni, és a dolgozónak legalább a minimálbért ki kell fizetni! Ameddig nem biztosítható megfelelő munka a közmunkásnak - és ez a munkaadó állam felelőssége -, addig segélyezés útján kell biztosítani az állampolgár minimális életvitelét biztosító segélyt. A mostanában Európában elterjedő szemléletet, mely szerint célszerű lenne az állami garantált jövedelem bevezetése, csak egy jövőbeli megoldásnak képzeli az EP. Az állam által garantált nyugdíj bevezetése már egy közelebbi célnak tartja. Munkahelyteremtésre a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás ismételt megindítása lehet egy fontos terület. Jelen pillanatban nem a vas és acél, hanem a mezőgazdaság lehet az ország munkahelyteremtő ágazata. Munkahelyek létrehozásánál az építőiparra is számítunk. A terveink között szerepel a bérlakás építési program. Különböző komfortfokozatú épületek, melyek közül az alacsonyabb fokozatúak a hajléktalanok számára, a magasabb fokozatú lakások a szociális bérlakások, míg a minden igényt kielégítők azon munkavállalók számára, akik vállalják a költözést a munkavállalás miatt. Magyarországon az ingatlanok több mint 90%-a magánkézben van, és ez a munkaerő mobilitásának hiányát is okozhatja.

 

4., Adózás, adópolitika

Csak azt tudja az ország szociális, kulturális, egészségügyi, oktatási, fejlesztési stb. feladatokra elosztani, amit adókon és állami vállalatok nyereségén keresztül beszed. Az egyes kiadási ígéretekkel mindig szembe kell állítani a bevételi oldalt. Az Orbán kormány a személyi jövedelemadó egykulcsos rendszerével lyukat ütött a bevételi oldalon, amit csak elhibázott adópolitikával tudott ellensúlyozni. A jelenlegi átláthatatlan és bonyolult rendszert fel kell váltani egy egyszerűbb adózásra. Nincs szükség 58 adófajtára! Kormányváltáskor a rengeteg adót először csökkentették, majd az adók számát 51-re emelték. Jelenleg ismét 58 adófajta létezik. Személyi jövedelemadó esetében vissza kell térni a többkulcsos adóhoz, és a magasabb adókulcs meghatározásánál szempontként kell figyelembe venni, hogy ne legyen teljesítmény visszatartó. Az általános forgalmi adót alapvető élelmiszerek esetében feltétlenül csökkenteni kell. Az adópolitika tárgykörébe tartozik az adóelkerülések kiszűrése. Az adóbehajtás erősítése, a vagyonosodási vizsgálatok számának növelése fontos eleme lehet az állami bevételek gyarapításának. Az adóhivatal teljes struktúrájának átvizsgálása szükségszerű. Látható, hogy jelenlegi működése rendszerszintű hiányosságoktól szenved.

 

5., Az államháztartás

Az államháztartás egyensúlya a bevételi és kiadási tételek egyensúlyát jelenti, ezért nagyon fontos tényezője, és alakításában nagy szerepe van a kiadási tételeknek. Szociális és egészségügyi ellátás, kultúra, oktatás, honvédelem és rendvédelem és jogbiztonság az alapvető kiadási tételek, melyhez a központi költségvetés gazdálkodó szervek részére nyújtott támogatásai, nemzetközi kapcsolatokból eredő kiadások és az adósságszolgálat tartozik.  Mint köztudott, az államadósság mértéke a különböző megszorítások és politikai intézkedések ellenére még mindig 80 % körül van, melyen a különböző „szabadságharcok” sem tudtak érdemben változtatni. Az EP ezért nagymértékben csökkentené a kiadási oldalt, mégpedig ott és azoknál, akik nagymértékben hozzájárultak a kialakult gazdasági helyzethez. Vagy azért mert irányítói, vagy azért mert kedvezményezettjei voltak az előzőek tevékenységének. Az EP minden adóforintból teljesített bér-, jövedelem jellegű kifizetés összegét maximálná a mindenkori minimálbér szorzataként, amíg az államadóság mértéke a GDP 50 %-a alá nem csökken. Az így kifizetett összeg nem haladhatná meg a minimálbér 6-szorosát. Ezen összeg tartalmazná mindennemű bér, jutalom jellegű kifizetést és juttatást (autó-, telefonhasználat, cafeteria, stb.) Az ország sorsát nagymértékben irányító, befolyásoló személyek, országgyűlési képviselők, minisztériumi és egyéb közhivatalnokok, állami tisztviselők, állami vállalatok vezetői a rendszerváltozás óta egyre rontottak az ország sorsán. Juttatásaik - teljesítményükkel ellentétesen - irreálisan magasan lettek megállapítva. Ezen változtatni kell!  Amikor egy országban a szegénységi mutató már meghaladja a 40 %-os szintet, nem ildomos és fel sem vállalható, hogy az ezt létrehozók és az ebben közreműködők irreális módon gazdagodjanak!

 

6., Közbiztonság

Miközben az Orbán kormány azt ígérte, hogy két héten belül rendet teremt az országban, ennek ellenkezője valósult meg. A lakosság egyre kevésbé érzi magát biztonságban, vannak települések, ahol az idősebb emberek már sötétedés után nem mernek kilépni az utcára. Bebizonyosodott, hogy ezzel az állománnyal, technikai eszközökkel, ilyen bérezéssel és ilyen felkészültségi szinttel nem lehet eredményesen felvenni a harcot a bűnözéssel. Hiába ígértek több rendőrt, attól, hogy valaki felvesz egyenruhát, még nem lesz belőle rendőr. Nagy a fluktuáció a rendőrségnél, és ez több okra is visszavezethető. Megváltoztak a rendőrök munkavállalási feltételei, a bérezés sem motiváló, és a vezetői állomány sem alkalmas sokszor a vezetői szerepre. Az utóbbi időben ismertté vált események, melyek a rendőrség állománya korrupciós ügyeit szellőztette meg, sem erősítette a testület becsületét. Pont a felső vezetők azok, akik méltatlanná váltak a bizalomra! Ezt az irányt kell visszaforgatni, megbecsülést adni a rendőrségnek, mind anyagi mind erkölcsi értelemben. A technikai feltételeket mindenütt meg kell teremteni, a működésez a tárgyi és anyagi eszközöket biztosítani kell. A valóságban is igaz legyen a „Szolgálunk és védünk!”  A hatalom diktatórikus rendőrsége helyett a törvénytisztelő állampolgárok védelmezőjévé és valódi szolgáltatójává kell válniuk.

 

7., Oktatás, kultúra

Magyarország fejlődési lehetősége az oktatásban rejlik. Azzal tisztában vagyunk, hogy az ország nem rendelkezik jelentős ipari nyersanyag és energiapotenciál kapacitással. Amiből az ország előrelépését, fejlődését várhatjuk, az a szellemi kapacitások kiaknázása. Ez az óriási rejtett tartalék viszont csak magas színvonalú, fejlett oktatáson keresztül nyerhető ki. Az nyílt tikok, hogy az ország lélekszámához viszonyított Nobel-díjasok számát tekintve Magyarország vezető helyen áll. Mi kell ehhez? Óvoda, általános iskola, középiskola (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző), és fejlett felsőoktatás. Bármely eleme a láncolatnak gyengén teljesít, ez kihat a végső eredményre. Minden szinten a gyermek fejlettségéhez, a tanuló képességeihez illő oktatási-nevelési programot kell biztosítani. A jelen oktatási koncepció egy átlagos vagy átlag alatti műveltségű, kreativitást és összetett gondolkodásmódot mellőző emberek képzését támogatja. A gyártósorokon egy munkafázis végrehajtása gondolkodás nélkül. Ez lenne a feladat? Ezzel az ország nem lesz fejlett tudásbázissal rendelkező emberek csoportja. A feladatok ezért: kellő számú óvoda beindítása - nem utolsó sorban az elmaradt térségekben, jól felkészült nevelő-fejlesztő óvodapedagógusok segítségével, akik az integrálásban lemaradtaknak segítséget nyújtanak. A középiskolákban lehetőséget kell adni a különböző fejlettségű és irányultságú diákoknak az általuk választott lehetőségek közötti differenciált oktatására. A középiskolai, illetve az oktatási tankötelezettségét ismételten 18 éves korhatárra visszaemelnénk. A felsőoktatásnál az első évfolyamot díjmentessé tenné az EP. Ezt követően a tanulmányi eredménytől függően a jól tanuló diákok akár ösztöndíjban is részesülhetnének, míg a rosszul teljesítő diákoknak a tanulmányaik folytatásához anyagilag hozzá kell járulniuk. Az oktatás minden szintjén a lehetőségekhez képest a tanuló szintjének megfelelő idegen nyelvoktatást kellene biztosítani.

 

8., Egészségügy

Mint érzékelhető, a rendszerváltozás óta az egészségügy egy kritikus pont, mivel ezt mindenki személyesen közvetlenül meg tudja tapasztalni. Sok a panasz az ellátás minőségére, az megfelelő kezelésekhez sokszor hosszú várólistán keresztül vezet az út. A kórházak folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdenek. Az ápoló-gyógyító személyzet sokszor fáradt, túlterheltségre panaszkodik. A panasz egyre inkább jogos. Akkora a nővérek, orvosok elvándorlása a hazai gyógyintézményekből. Az elvándorlás legfőbb oka, hogy más országokban ezekért a teljesítményekért sokszoros díjazást kapják. Mindenképpen a költségvetésnek kiemelt fontosságú területként kell kezelni az egészségügyet.       

Egy nagy problémát azért meg kell jegyezni. Azt az elvet, hogy az alapellátás mindenki számára egységes és ingyenes, mindenképp meg kell tartani, de ki kell jelenteni, hogy nem mindenki a kellő gonddal vigyáz az egészségére, és ez is hozzájárul az egészségügy leterheléséhez. Ezért azoknál, akiknél gyanítható, hogy nem a kellő gondossággal óvták az egészségüket, a teljesítőképességükhöz mérten elvárható az anyagi hozzájárulás. Azon senki nem lepődik meg, ha a garanciális autójának a motorját olaj nélkül járatja, és ennek javítása a garancia ellenére neki pénzbe kerül! Hasonló elvet alkalmazva az egészségügyben is javulás érhető el.

 

9., Fejlődés, fejlesztés irányai

Az EP-nek vannak elgondolásai a fejlődés, fejlesztés irányvonalának meghatározása érdekében is. Sajnálatos, hogy a magyarországi stratégiai tervekhez, mely meghatározza az Uniós 2014-2020 közötti pénzek igénylését, felhasználását, nem lehet hozzáférni, mert a kormány azokat titkosan kezeli. Azt, hogy mit tekint a kormány kitűzött célnak, ismételten a közvélemény teljes kizárásával határozza meg. Sem az ellenzéki sem pedig civil szervezeteknek nem enged betekintést. Ahhoz, hogy az országban fejlődés induljon el, megfelelő infrastruktúra kell. Elsősorban az úthálózat fejlesztéséről kell szót ejteni. Ezen fejlesztéseknél meg kell vizsgálni, miért van az, hogy Magyarországon a többszörösébe kerül az útépítés, -fejlesztés, mint más, akár környező országokban. Fejlett út-, autópálya hálózat nélkül nem tudja az ország teljesíteni, érvényesíteni a földrajzi helyzetéből adódó előnyeit. Európa központjában egy begyűjtő elosztó feladatot kellene ellátnunk. Viszonylagosan kis befektetéssel Európa logisztikai központja lehetnénk. A közlekedési kérdések vizsgálatakor mindenképpen a költséghatékonyságot kell megvizsgálni, legyen ez a lakossági-, áru- vagy teherszállítás. Mindenképpen a gazdaságosabb ágazat felé kell terelni a forgalmat. Jelenleg a személyszállítás esetében - nem a főirányokkal számolva - a közúti szállítás mellett van az előny a vasúttal szemben. A vasúti fővonalakon a közlekedés minőségét emelni kell.

A közlekedéssel szorosan összefügg az idegenforgalom, turizmus. Az ország földrajzi adottságai, természeti szépségei, vizei, hő- és gyógyforrásai komoly lehetőséget biztosítanak a turizmus fejlesztésére. Hatalmas kincs az ország vízkészlete, ennek kiaknázása, felhasználása, az ezzel való gazdálkodás komoly gazdasági eredményeket rejt. Kiváló példa erre Hévíz és környéke, a Sármelléken levő reptér bekapcsolása a turistaforgalomba.

A fejlődés és lehetőségek fő irányát az EP a mezőgazdaság fejlesztésében látja. A mezőgazdaság prioritást élvez a gazdasági eredménytermelésben, és a foglalkozáspolitika is elsőszámú lehetőségként tekinthet erre az ágazatra. Mindenki a családi gazdaság modellt kezeli fő irányként, ami bizonyos szempontból megfelelő. Azért azt nem kell elfelejtenünk, hogy más nyugati országokban a családi gazdaságok mérete és gazdaságossága messze meghaladja a valamikori termelőszövetkezeti méreteket és eredményeket. Ha mindenképpen ehhez szeretnénk ragaszkodni, akkor a családi gazdaságok valamilyen szövetsége lenne a megoldás, elfeledve a valamikori szövetkezetek okozta rossz szájízt. Sajnos a jelenlegi kormány okozta különböző földmutyik nem a mezőgazdaság felvirágoztatásáról szólnak, hanem a kiosztott földek után felveendő támogatások bezsebelésén. Fontos ezért a támogatási rendszerek felülvizsgálata is. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolt feldolgozóipar fejlesztésével komoly eredmények érhetők el. A mezőgazdaság, öntözés fejlesztése, korszerű állattartás, világszínvonalú feldolgozóipar, ezek azok, amelyek helyreállíthatják Magyarország gazdasági stabilitását, anyagi erőforrásokat adva a további fejlesztésekre, melyek az emberi közösség jobb életét, magasabb életszínvonalát eredményezheti.